Önismeret + Önfejlesztés = Önmegvalósítás

2014. 11. 01. Szombat - Marianna

Témakörök

Vendégkönyv

Éva üzenete

Kedves Krisztina, a veled, és általad magammal való találkozás egyszerre jelentett intellektuális, művészi és transzcendens élményt. Kerek egész. Remélem, lesz bátorságom a fejlődéshez. További sikeres munkát kívánok.

Rendezvénynaptár


ONLINE SYMBOLON JÓSLÁS


Önismereti üzenetek

Az egészséghez tartozik az emlékeink ismerete is. Shirley Maclaine

LEGFRISSEBB GALÉRIA

Alternatív szemlélet

Magán- és alapítványi iskolák

Jó pár éve működnek azok a magán- és alapítványi iskolák, amelyek az oktatási intézmények állami monopóliumának megszűnése után szerveződtek.

Körükben megtalálhatók a reformpedagógia egy-egy irányzatát (Waldorf, Montessori, Freinet) képviselő iskolák és a „szabad” vagy „alternatív” iskolák, melyek nem követnek konzekvensen egy-egy tradicionális irányzatot, hanem valamely filozófiai, pszichológiai szemlélet mentén alkotó módon alakítják ki arculatukat. (Rogers Személyközpontú Iskola) Ezeken kívül működnek a különleges igényeket kielégítő létesítmények és a speciális feladatokat felvállaló iskolák, valamint a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő intézmények is. Vannak olyan intézmények, melyek kifejezetten az elitképzésre szerveződtek, és vannak olyanok, melyek reformpedagógiai irányzatokhoz kapcsolódva fogalmazták meg saját iskolakoncepciójukat. A létrejött iskoláknak kb. a fele nem sorolható egyik csoportba sem, mégis képviselnek valamiféle alternativitást, nevezetesen a fenntartói szerepben, a gazdálkodásban, a kínálat bővítésében.

Minden iskola szocializál, személyiséget formál, képességet fejleszt, ismeretet, értékeket, normákat közvetít. A kérdés csupán az, hogy az adott iskolában mi kap prioritást.

Az alternatív iskolák viszonylag szűk hálózata vajon tud-e valamit változtatni a mai magyar közoktatás ügyén? Tud-e tenni azért, hogy a magyar közoktatásban valamilyen emberléptékű világ alakuljon ki, hogy megszűnjön az a ridegség, az a szürkeség, ami miatt a pedagógusok egy része elfordult a közoktatástól, a szülőknek egy rétege pedig mást akar a gyerekének. Ezeknek az iskoláknak a létrehozása nehéz az infrastrukturális feltételek hiányában. De financiálisan nem állnak rosszabbul, mint a közoktatás egésze. Az alapítványi és magániskolák, ha megvannak az infrastrukturális feltételeik, anyagilag jobb kondíciók mellett működhetnek, mint az önkormányzati iskolák. Az állami fejkvóta már állampolgári jogon jár. Igaz ugyan, hogy az önkormányzati iskolák az állami fejkvótán kívül önkormányzati fejpénzt is kapnak, s az alapítványi és magániskoláknak nem jár ez az önkormányzati támogatás, kivéve, ha közoktatási szerződést kötnek az önkormányzattal. A tandíjjal vagy a szülői támogatásokkal financiálisan nem állnak rosszabbul, mint a hasonló típusú iskolák, természetesen, ha van épületük. A probléma az, hogy a létrehozásukhoz ritkán áll rendelkezésre támogató tőke.

Mi adja az alternatív iskolák létjogosultságát a hazai iskolarendszerben?

Milyen szükségletek hívták életre Magyarországon ezeket az intézményeket? Mit jelent az alternativitás a pedagógiában, s mit jelent az alternatív iskola ma Magyarországon? Milyen igényeket elégítenek ki?
Az iskolamozgalmak létrejöttét, az iskolakínálat bővülését többnyire demokratizálódási folyamatok, radikális szellemi áramlatok, iskolakritikák kísérik, előzik meg. Szélesebb körű társadalmi igények mentén jelentkeznek. Az alternatív iskolák Magyarországon a „másként gondolkodó” pedagógusok sajátos szabadságtörekvéseinek jegyében indultak el, s a szülők iskolaalapítási szándékai csak másodlagos szerepet játszottak. Olyan tanítók, tanárok, elméleti szakemberek fogtak össze, akiknek elegük lett a hagyományos iskolából, akik mást és másképpen kívántak tanítani, mint amit a hagyományos iskola szűk és merev keretei, kapcsolatrendszere lehetővé tett. A pedagógusok egy része másként akar tanítani, nem viseli el a közoktatásban kialakult állapotokat. Elégedetlen, és szülőként gondol arra, hogy gyerekének olyan iskolát szeretnének, ahol pedagógusként is örömmel dolgozna. Magyarországon az alternatív iskolákat alapvetően a tanári motiváció hozta létre. A motivációk hátterében egyértelműen a pedagógusok szakmai autonómiájának megszerzése áll, melyet az 1985-ös közoktatási törvény definiált. Viszont az alternatív iskolák nem kezdhették volna meg munkájukat, ha a szülők nem viszik oda gyerekeiket. Ezek a szülők a 80-as évek végén elfordultak az állami iskolától, ahol nagyon sok rossz tapasztalatot szereztek. Valami mást, többet, jobbat kívántak gyerekeik számára. Ezek az iskolák ma alternatívái a közoktatásnak, mert autonómiára törekszenek, létező szükségleteket elégítenek ki.

Jellemzőik

Míg a hagyományos rendszerben az ember kényszerül egy adott szervezetbe, addig itt ő hoz létre egy olyan formációt, amelyben képes élni, vagy amelyben élni szeretne. Tehát a személyiség alakítja ki az életkörülményeket és nem a hivatal. Ezért az az iskola nevezhető alternatív iskolának, ahol nem a szervezet alakítja az embereket, hanem az emberek alakítják a szervezetet. Általában olyan gyerekek kerülnek ide, akiket születésük óta teljes személyiségként kezel a családjuk, amely kevésbé tekintélyelvű, kevésbé hierarchizált, és a szabadságot kulcskérdésnek tartja. A verseny is lényeges, de preferáltabb a szabadság. Elsősorban olyan gyerekek számára alkalmas, akik a hagyományos oktatás keretei között jó képességeik ellenére sem boldogulnak, tanulási nehézségekkel küszködnek. A gyerek igényeihez, szükségleteihez alkalmazkodó pedagógiai program, iskolai légkör megteremtését tekintik alapvető céljuknak. Ez az iskola senkinek sem árt. Eredményessége a gyerekek önismeretének kialakításában, kreativitásuknak, önkifejezésüknek a tömegoktatásban eddig nem ismert mértékű felszabadításában mérhető. Itt jobban tolerálják a másságot, az átlagostól eltérőt. El kell dönteni, hogy melyik gyereknek mit és miképpen tanítson a pedagógus. Lényegük, hogy itt emberként kezelik a gyerekeket.

Megváltozott szülői szerepvállalás

Az alternatív iskolák a szülőkkel, sokkal intenzívebb és személyesebb kapcsolatot teremtenek. Felbátorítják a szülőket az önérvényesítő típusú magatartásra. Így ők sokkal több mindenbe beleszólhatnak, mint a hagyományos iskolában.
Manapság az oktatás tartalma izgatja leginkább a szülőket. Elvárják, hogy sokat adjon és sokat is követeljen a gyerekektől az iskola, ám mindezt nagyon léleksimogatóan tegye. Elvárják, hogy mindent tudó, szorgalmas, a feladatukat boldogan teljesítő gyerekeket neveljenek a pedagógusok. Elvárják, hogy a gyerek szabad legyen, de illemtudó is, játsszon is eleget, de tanuljon is, és mindazt tudja, amit egy hagyományos iskolába járó gyerek tud. Az iskola pedig igyekszik teljesíteni ígéretét és megfelelni az elvárásoknak. Ám a szülő rosszul értelmezett szabadsága, ha úgy gondolja, hogy az iskola életébe, sőt a tanulás folyamatába beleszólhat.

Pedagógusok helyzete

Az állami igény által kialakított struktúrában létező pedagógus bármennyire is igyekszik jó szándékú lenni, a szerkezet nem teszi lehetővé számára, hogy törekvései jól megvalósuljanak. A merev struktúrák nem engedik meg a személyes magatartást, sőt kifejezetten akadályozzák. A struktúra ellenérdekelt abban, hogy ott bármilyen személyes megnyilvánulás történjen. Így a lehető legjobban felkészült, gyerekszerető tanár is egy idő után képtelen a legjobb formáját hozni, merthogy a struktúra ellene dolgozik. Ez a magyarázata annak, hogy a gyerek munkadarabként van jelen az oktatásban, mint ahogyan a tanár sem személyként, hanem hivatalnokként funkcionál, és egy idő után ez a szürke uniformis nem engedi előbújni azt, ami benne rejtőzik.

Az alternatív szemléletben az iskola szellemi műhely, ahol alkotni lehet, ahol az egyes pedagógus nem valami központi akarat végrehajtója, hanem a pedagógiai folyamat alakítója.

A pedagógusok ismeretszerzést segítő, azt koordináló szerepének hangsúlyozása, a metodikai sokszínűség és a tanári szerep megváltozása mind hozzájárulnak a változásokhoz. A pedagógusok igyekeznek megérteni a gyerekeket, próbálnak alkalmazkodni az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. Nyitottak, rugalmasak, elfogadóak, szabadságot élveznek a tananyagszervezésben, a tevékenységrendszer kialakításában, a módszerek és az elvárások tekintetében, hogy a gyerekek tevékenyek, aktívak lehessenek, maguk alakíthassák a tanulás körülményeit, a tanulnivalóhoz is aktív módon jussanak hozzá, és csomó mindenben választhassanak, dönthessenek. Tehát nem abban van a legnagyobb különbség köztük és a hagyományos iskola között, hogy mit tanítanak, hanem abban, hogy hogyan tanítanak.

Újszerű módszerek

  - Tanulásmódszertan
  - Művészeti tevékenységek
  - Kommunikáció
  - Önbecsülés iskolája
  - Reggeli beszélgető-körök
  - Komplex fejlesztő programok
  - Személyközpontú szemlélet

Jót tenne a közoktatásnak, ha ezek az alternatív iskolák pedagógiai innovatív műhelyekké válnának, és hozzá tudnának járulni az átalakuláshoz! 

Az ilyen iskolák ebben a folyamatban a katalizátor szerepét tölthetnék be. A nagy rendszer azonban az alternatív műhelyek eredményeit igazából nem integrálja, jelenleg nincsen valóságos, direkt hatásuk a közoktatásra. Összességében azonban érzékelhető hatása van létezésüknek. Abban, hogy ma Magyarországon a gyerekek iskolai élete, a velük való törődés és foglalkozás dinamikus változáson ment át, hogy lényeges előrelépés történt a gyermeki emancipáció területén.
Bizonytalan társadalomban az iskolák jövője tisztázatlan, miközben iskolát csak hosszú távra lehet tervezni. Bizonytalanság van olyan stratégiai alapkérdésekben, mint hogy nyitott iskolákat akarunk vagy zártat, közösségit vagy individuálisat, ökológiai szemléletűt vagy technológiai szemléletűt.
Én spirituális szemléletűt szeretnék minél hamarabb.


A kivonatot készítette Budai Ágnes írása alapján Benedek Emília
Telefon: 0630/586-4959
benedekemi65@gmail.com


E-mail: info@mindenamionismeret.hu
Telefon: 0630/479-2392
Artemisz Önismereti Műhely

Loading
Dev. by: Z404