A görög mitológiai családfa

A görög mitológiai családfa
A mítoszok a lélek meséi. Történeteikkel a mai ember számára is követhetővé teszik a lélekben zajló folyamatokat. Érdemes megismerni őket, mert ősi, általános igazságokat fejeznek ki, s a történetek szereplőin keresztül önmagunk működésére ismerhetünk.

A lélek legmélyebb titkainak megfogalmazására tesznek kísérletet. Azt a kulturális közeget jelentik, ahol az egyén számára tudattalanba süllyedt ősi képzetek még kifejeződést nyerhetnek.

A görög mitológia női szereplői

A legismertebb számunkra a görög mitológia, ezért annak alakjain keresztül tanulmányozzuk a női szerepeket, melyek, ne feledjük, elválaszthatatlanok a férfi szerepektől.

Hésziodosz „Az istenek születése” c. munkájában (i.e. VII. sz) elsőként próbálta áttekinthetővé tenni a görög istenvilág sokrétű szálait.
 
  • Kezdetben Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle keletkezett először a Sötétség, majd Gaia, a Föld és Erosz. (Más mítoszok szerint Erosz Aphrodité fia.) Gaia önmagából létrehívta Uranoszt az Eget, majd egyesült vele. (Már akkor is szerelemre vágytak!) E nászsorozatból születtek a százkezű hekatonkheirek, a titánok és az egyszemű küklopszok, valamint számos természeti istenségek, akik az Olümposzi istenségek ősei voltak.
     
  • Hiába szülte azonban Gaia a gyermekeit, Uranosz sorra elrejtette és száműzte őket, így a földön a nyüzsgő élet helyett csupán a nemzés aktusa létezett. Gaianak ez szenvedést és kínokat jelentett, s végül megelégelte a dolgot. Gyermekeihez fordult segítségért. Senki nem mert szembeszállni Uránosszal a titánok közül, csak a legfiatalabb, Kronosz (rom. Saturnus). Anyjától kapott sarlóval a kezében megleste apját, amikor az ismét közeledett Gaiahoz, nagy hirtelen lemetszette nemi szervét, és bedobta azt a tengerbe. Ezt követően ő, Kronosz lett a leghatalmasabb.
     
  • Feleségül vette titán testvérét Rheiát, aki hat gyermeket szült neki. Három nővér: Hesztia, Déméter, Héra. Három fivér: Hádész, Poszeidon és Zeusz. Ők az Olümposzi istenek közül a legjelentősebbek, az „első generáció”.
     
  • Kronosz nagyon félt, hogy utódai majd az uralmára törnek, ezért a születésük után azonnal lenyelte őket, anélkül, hogy akár egy pillantást is vetett volna rájuk. Haraggal és bánattal eltelve gyermekei sorsa miatt Rheia is fellázadt. Szüleihez (Gaia és Uranosz) fordult segítségért, akik azt tanácsolták neki, hogy utolsó gyermekét Kréta szigetén szülje meg, s helyette egy pólyába bugyolált követ adjon oda Kronosznak lenyelésre. Így tett, és a kis Zeuszt titokban nevelték fel egy rejtekhelyen. Amikor felnőtt, Métisztől az Ész istennőjétől kapott varázsszerrel rászedte apját, hogy lenyelt testvéreit sorra kiöklendezze. A testvérek fordított sorrendben kerültek ki a napvilágra, először a kő, utoljára Hesztia. Zeusz, testvérei segítségével hosszas harcot vívott Kronossszal a hatalomért, de végül is ő győzött. Mint a legnagyobb az istenek között istenek és emberek atyjává vált.
     
  • A győzelem után a három fivér kockát vetett, s felosztották a világot maguk között. Zeusznak jutott az ég, Poszeidonnak a tenger, Hádésznak az alvilág. Noha a földet és Olümposzt közös vagyonnak tekintették, de Zeusz később erre is kiterjesztette az uralmát. A három nővér a görög vallás és társadalom patriarchális jellegének megfelelően nem rendelkezett tulajdonnal.
Zeusz a következő istengeneráció apja, akinek számtalan utódja született feleségétől, Hérától, de ismerjük kalandjainak gyümölcseit is.

 
  • Artemisz   és Apollón ikertestvérek, akiknek anyja Létó volt - Kronosz testvéreinek lánya.
  • Hermészt, az istenek követét Mayával, egy szép hajú nimfával.
  • Árészt, a hadak és háború istenét, valamint a kovács Héphaisztoszt Héra szülte.
  • Aphrodité     Uranosz nemi szerve helyén emelkedett ki a habokból (Botticelli: Vénusz születése)
Oláhné Mednyánszki Krisztina
pszichodráma vezető, család- és párterapeuta
okleveles asztrológus
Artemisz Önismereti Műhely és Asztrológia Iskola
Telefon: 0630/479-2392
Irodai telefon: 06-52/786-892
Mail: info@mindenamionismeret.hu
Skype: artemiszmuhely

Vissza