Héra, a házasság istennője

Héra, a házasság istennője
Héra, ahogy a mitológiai történetéből is kitűnik, nagyon kétarcú volt. Egyrészt a házasság fennkölt istennője, másrészt gyűlölködő, féltékeny, bosszúálló istenség.

Mitológiai háttere

Nevét a görög hős szó (hérosz) nőnemű alakjából származtatják.

Héra Rheia és Kronosz leánya, aki szintén apja gyomrába került, s nagylányként került ki onnan. Zeusz miután legyőzte apját, s elfoglalta a főistennek járó helyet, kiszemelte magának testvérét. Reszkető kismadárrá változott, s így a szűz Héra megsajnálta, keblébe rejtette. Zeusz ekkor visszaváltozva megpróbálta leteperni, de Héra mindaddig ellenállt, amíg az meg nem ígérte neki, hogy elveszi feleségül.

Háromszáz év boldogság után Zeusz egyre többször bocsátkozott kalandokba istennőkkel és földi halandókkal. Gyakran csellel ejtette meg a kiszemelteket, s számtalan utódja született tőlük is.

Héra rettenetes haraggal és tomboló dühvel reagált a kalandokra, de célpontja soha sem a férje, hanem a vetélytársnők, s azok utódai voltak. Nagyon dühítette az is, hogy Zeusz „törvénytelen” gyerekeit sokszor jobban kényeztette, mint a Hérával közös utódokat.

Konfliktusuk odáig fajult, hogy Zeusz maga hozta világra kedvenc gyermekét Athénét, aki a fejéből pattant ki, hogy bebizonyítsa, ehhez sincs szüksége Hérára. Bár korábban számos gyerekük született, Héra elégtételt akar venni ezért a szégyenért, s elhatározta, fiút szül, apa nélkül. Ekkor hozza világra Héphaisztoszt (a tűz és kovácsmesterség istenét), aki fogyatékosan született, dongalábbal, sántán. Héra ezt nem tűrte, s gyermekét letaszította az Olümposzról.

Héra minden újabb csalást megtorolt. S haragjában elhagyta Zeuszt is, visszatért azok közé a hegyek közé, ahol fiatal korát töltötte. Zeusz, miután látta, hogy Héra nem akar visszatérni hozzá, elhatározta, hogy felszítja féltékenységét, s bejelentette, hogy feleségül vesz egy hercegnőt. Rendezett egy esküvőt is, ahol a mennyasszony egy szobor volt, s ezzel úgy felderítette Hérát, hogy az megbocsátott neki, s visszatért hozzá.

Szimbólumai: a tehén, a Tejút, liliom virága és a páva farktollán lévő szivárványos „szem”, ami Héra mindent látó éberségére utal.

Héra, ahogy a mitológiai történetéből is kitűnik, nagyon kétarcú volt. Egyrészt a házasság fennkölt istennője, másrészt gyűlölködő, féltékeny, bosszúálló istenség.
 
A mai Héra tulajdonságai
 
  • A mai társadalomban nagy a támogatottsága a Héra-típusnak, akinek legfőbb vágya, hogy feleség lehessen! A kétarcúsága itt is dominál, hiszen intenzíven elmerül a házasság boldogságában, de fájdalmában is. Az élettársi kapcsolat nem elégíti ki, ő ValakiNÉ-vé akar válni. Elkötelezettsége feltétel nélküli és örök. Minden nehézség ellenére kitartó, hűséges.
  • Már kislányként az óvodában is ő játssza a feleséget! Fiatalon állandó partnerre vágyik, fényes esküvőt tervezget, előre gyakorolja az asszonynevét. Gyakori, hogy érettségi után mindjárt férjhez megy. Első komoly kapcsolatának megszakadása mélyen megsebzi!
  • Nincs igazán jó barátnője. Fiatalon a hasonló típusú lányokkal együtt megy „partiképes” fiút felkutatni, de ha megtalálta, a „barátnőkkel” szakít. Házasságban élve csak a „jobb” társasági kapcsolatokat ápolja. A független nőt riválisként kezeli, s megpróbálja elüldözni. A válás vagy özvegység miatt magára maradt „barátnőt” is gyorsan szélnek ereszti, s lenézi.
  • Úgy érzi, a nő férfi nélkül semmi és senki! Ha megözvegyül, vagy magára marad, gyakran el is költözik. Szégyennek éli meg az egyedüllétet, depressziós lesz, hiszen úgy érzi, élete értelmét veszítette el.

Hivatása

  • A tanulás számára nem cél, csak eszköz ahhoz, hogy megfelelő körökből tudjon magának férjet találni. Vonzzák a Zeusz-típusú sikeres férfiak, akik fontos emberek lesznek.
  • A munka másodlagos számára, férje kedvéért kész bármikor azt feladni. „Ahová Te mész, oda megyek én is!” -hangoztatja.

Nőként

  • Az esküvője az élete csúcspontja, kislány korától erre készül. Nagyon fontosak a külsőségek, hiszen a nő igazi istennőnek érzi magát, a beteljesülés boldogságát éli meg. Sugárzó menyasszony, aki nem tartja meg a lánynevét. Gyakori, hogy első szexpartneréhez vagy szűzen megy férjhez. Férjét „Uram”-nak szólítja, így emlegeti.
  • Párját helyezi a középpontba, nélküle sosem dönt, mindenki tudja, láthatja, hogy ő egy mintafeleség.
  • Fogékony a melegségre vágyó „nagy” ember iránt (Zeusz is reszkető kismadár képében ejti meg Hérát!). Gyakori, hogy társa a világi életben sikeres férfi, aki lelkében infantilis: nehezen alakít ki szoros érzelmi kapcsolatot, valódi barátai nincsenek, nem képes az empátiára. Ugyanakkor keresi a változatosságot kalandok formájában!
  • Ha a párja félrelép, vetélytársnőjére fúriaként ront rá! Ennél a nőtípusnál a legerősebb a romboló erő!
  • Jellemző, hogy egy idealizált férj képét vetíti ki az „Urára”, s ha ennek nem felel meg egészen, kritizálni kezdi, majd dühös lesz rá. Nem ritka, hogy idejével is elszámoltatja, féltékenységi jeleneteket rendez. Idővel „kiérdemli”a házsártos feleség címet. Ettől nagyon szenved a család és a közvetlen környezet, mert a nyílt kritikától a tudatos bosszúig széles az eszköztára. De, bárkinek, még a gyerekeinek is előbb és többet árt, mint a férjének!
  • A szexualitás számára csak a házasságban képzelhető el. Még a mai korban sem ritka, ha az eljegyzésig vagy az esküvőig megőrzi a szüzességét. Érzékiségét csak a férje ébresztheti föl. A szex számára gyakran házastársi kötelesség.
  • Boldogsága azon múlik, hogy férje mekkora jelentőséget tulajdonít a házasságuknak. Kapcsolatuk balsikere ellenére sem gondol a válásra. Féltékenysége és vetélytársnők iránti bosszúvágya miatt férje szemében is csak ellenszenvesebbé válik.
  • Nehéz tőle elválni, hiszen számára a házasság egy egész életre szóló állapot! Ha mégis megtörténik, ragaszkodik a férjezett nevéhez, azt mindenképp megtartja. A fájdalom, gyász, depresszió és dühödt bosszúvágy között ingadozik. Nem tudja feldolgozni a fájdalmát. Zaklatja a volt férjet, s ha van neki, az új kapcsolatát is!

Anyaként

  • Nem sok meleg, gondoskodó anyai érzés szorult belé. A gyermekvállalást hitvesi kötelességének tartja. Ha megteheti, babysittert, nevelőnőt alkalmaz a gyerekei mellé. A gyermekei érdekét is feláldozza a férje igényeiért. A „Ura” mindig előrébbvaló, őt maximálisan védi, de a gyerekeiért ugyanezt nem teszi meg.

Tanulnivalója

  • Fontos, hogy a házasság előtt adjon időt a társ megismerésére, ne ugorjon meggondolatlanul házasságba.
  • Csak a feleségszerepet megélve, korlátozza személyiségének többi oldalát! Engedjen teret a többi női szerepnek is!
  • Férjének adjon bizalmat és tágabb mozgásteret! A kontroll eltávolít.
  • Feszültségét kreatívan vezesse le: írás, festés, agyagozás stb.
  • Meg kell tanulni a valósággal szembenézni, ez segíti a sérülései feldolgozásában. A házasság nem egy tündérmese, a konfliktusokat kezelni kell. A válás pedig valódi elválást jelent.

Miért lett ilyen?

  • Boldogságának megélését, én-képét, külvilági szerepének megítélését a férj jelenlétének köszönheti, ő legalább is így gondolja. Ezért foggal-körömmel ragaszkodik a kapcsolat fennmaradásáért.

Az energia kimunkálása

  • Ha a társunknak és párkapcsolatunknak kiemelt figyelmet szentelünk, Hérát erősítjük.

Amiben a segítségünkre van

  • El tudjuk kötelezni magunkat egy partner mellett.
  • Hűek tudjunk maradni.
  • Nehézségek ellenére is kitartsunk társunk mellett.

Forrás:
Arthur Cotterell: Képes mitológiai enciklopédia (Glória Kiadó 2004)
Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istennők (Stúdium Effektíve Kiadó)
Veronica Ions: Mitológia – Hamlyn-könyvek; (Holló és tsa Kiadó 1997)
 
Oláhné Mednyánszki Krisztina
pszichodráma vezető, család- és párterapeuta
okleveles asztrológus
Artemisz Önismereti Műhely és Asztrológia Iskola
Tel: 0630/479-2392
Irodai telefon: 06-52/786-892
Mail: info@mindenamionismeret.hu
Skype: artemiszmuhely

Vissza