A nő, mint bűnbak

Védőnői és természetgyógyász végzettsége pszichodráma vezetői és asztrológusi tapasztalatai számos női problémával szembesítették őt.

Maga is gyakorló anyuka, feleség, több női tréning csoport vezetője. Így a női lét problematikájával nem csupán elméletben találkozott.

Legutóbbi televíziós beszélgetésük alkalmával izgalmas téma került a terítékre, a „Nő, mint bűnbak” címmel.

Nő, mint bűnbak! – Kulturális, mitológiai gyökere

A ”bűnbakság”-nak igen erős kulturális, mitológiai gyökerei vannak, melyek évezredek óta újabbakkal egészültek ki. Nézzük talán az egyik legősibbet!
A Bibliában Éva volt, aki elfogadta a tudás gyümölcsét, ezzel egyes vélekedések szerint a bűnbeesés felelőssége őt terheli. Ám, ha az előzményekre tekintünk, akkor a héber teremtéstörténet szerint Ádámnak nem Éva volt az első felesége, hanem Lilith, akit a Jóisten Ádámhoz hasonlóan földből és vízből formált, vagyis kezdetben a női és a férfi oldal egyenértékűen volt jelen.
Azonban állandó viszálykodás folyt közöttük, Ádám folyamatosan hatalma alá szerette volna hajtani Lilithet, aki ezt nem viselte. Végül Lilith fellázadt, kimondta Isten különleges nevét (bizonyítva nem mindennapi szellemi képességét), és önként távozott a paradicsomból. Ádám bepanaszolta őt. Az úr angyalokat küldött, hogy visszarendelje Lilithet, azonban ő a száműzetés mellett maradt.
Innen indul a bibliai történet, és teremtődik meg Éva, Ádám oldalbordájából, alárendeltként.

Lilith szerepe

Érdekes és érdemes azonban egy gondolattal eljátszani…

A héber teremtéstörténetben Istent Elohimnak hívták kezdetben, a szó androgün, mert hímnemű és nőnemű gyöke egyaránt van. Lilith elfordulása után a Jóistent Jahvenak említik az írásban, és az Atyaisten kifejezést használják megnevezésére. Lilith bemutatta a tudását és lemondott a hatalomról és elment. Ezzel mozgásba hozta a dolgokat.
Lilith olyan erőt testesít meg, amit Éva, a mai napig nem képes. Lilith és Ádám körül minden vita a hatalom körül zajlott. Lilith nem akart uralkodni, de egyenértékű partnerévé akart válni Ádámnak. A „vagy-vagy” helyett „is-is”-ben akart gondolkodni.
A patriarchális rend mindig a „vagy-vagy”-ban gondolkodott, ám ez a hozzáállás polaritásba döntötte és zsákutcába sodorta a fejlődést. Ma egyaránt félünk a tudástól és a tudatlanságtól. Lilith az „is-is”-re vágyott, egyenrangú partnerévé kívánt válni Ádámnak. Szellemi tudásának tudatában hagyta ott a Paradicsomot, és méltósággal vállalta a kiűzetést.
Azonban az általa képviselt értékek – a transzcendens tudás, az egyenrangúság a kapcsolatokban, az együttműködésre való törekvés – ma hatványozott erővel követelnek helyet az életünkben. Érezzük, az eddigi magatartásminták nem működnek, új formákat kell találnunk. A szellemi tudás szinte bárki számára elérhetővé váltak, annak minden áldásával és átkával együtt.
A kialakult helyzetért azonban nem csupán a férfiak a felelősek, hiszen mi, nők ugyanúgy hozzájárultunk, ugyanúgy kiszolgáltuk ezt a folyamatot. Az emancipáció, a napjainkban oly divatos szingli életmód a férfi oldalt, a „vagy-vagy” megjelenését erősítette és erősíti ma is. A nők férfiúi értékekkel vértezik fel magukat, a férfiak pedig lágyak lettek, érzékenyek.
Nap, mint nap azzal szembesülünk, hogy a hagyományos nemi szerepek megváltoztak, egy újfajta egyensúlyt kell kialakítanunk!

Pólusváltás helyett a pólusok összekapcsolása!

A pólusváltást nekünk személyesen is meg kell tennünk!
Ez a mai kor talán legnagyobb kihívása, problémáink „ellenszere” is.
A látszólag ellentétes pólusokat nem elválasztani, megkülönböztetni és kizárni kell, hanem megtanulni őket összekapcsolni, s meglátni, hogy magasabb szempontból egy egységes egészet képviselnek.